Matekos voltam én is.
Értem, amiket írtok.
De mégis van egy hiba az 50%-os számításban.

talán hülyének néztek majd emiatt. De úgy gondolom, ezzel a feladvánnyal, mint sok ilyennel egy olyan határon vagyunk, ahol a tudomány számításai valamiért működni látszanak, de maguk a számítások nem illeszkednek pontosan a valósághoz. Egy egész kicsi, de létező eltérés van a valóság és a számítások közt. Számomra attól lesz valódi a tudomány, ha az az egészen kicsi nem hagyja nyugodni. És nem nyugszik bele egy egyszerű, jónak tűnő képletbe.

A valóság valahogy olyan bonyolult, hogy a fent leírt számítási módok egyikével sem lehet megközelíteni.

Maga a feladvány egy nem létező dologra vonatkozik!!! Elvontan lehet, hogy igaz, de elvontan nem léteznek dolgok. A valóságban ezek sokkal konkrétabbak: Nincs olyan, hogy általános alany, általános érme és általános helyzet. Ez a tudomány rákfenéje sztem.

És az is egyértelműnek tűnik, hogy a fenti kommentelők közül senki se fogta meg azt a bizonyos érmét és nem próbálta ki.

Nos én megfogtam, marha unalmas volt. Elmélet ide-vagy oda. Konkrét eset volt, egy saját 20 forintossal. Elterveztem, hogy százszor dobom fel.
Egy excell táblázatba írtam az eredményeket. Két oszlop volt. Az egyikbe a fejeket, a másikba az írásokat írtam, hogy hányszor voltak egymást után.
Az elején rengeteg fej volt. Szurkoltam is neki önkénytelenül és sokszor egymás után fejet dobtam. Elvileg össze-vissza dobtam (persze az agy, tudat alatt tuti tudja, hogy milyet fog dobni, hiszen én (ő) dobja. Olyan sokszor nem is fordul meg. Utóbb edzettem arra, hogy ugyanannyiszor pördüljön, be lehet gyakorolni. Mindegy.
Szóval dobálgattam. De mivel azokat írtam be, hogy hányszor volt egyik vagy másik egymás után. Ezért nem figyeltem arra rendesen, hogy hányadik dobásnál vagyok. Ha a fej vagy írás váltott, másik oszlopba és új sorba írtam. És így haladtam sorról sorra. És az volt bennem, hogy a századikig csinálom. A 63. sornál jöttem rá, hogy így nyilván sokkal többet dobtam már. ugye érthető?
Akkor összeadtam a két oszlop dobási eredményeit. Legnagyobb megdöbbenésemre mindkét oszlop 77-77 volt. Azaz ugyanannyi fej és írás volt. De nem a 100., hanem a 154. dobásig.
Akkor visszaellenőriztem, hogy a 100-ig mennyi volt. Hiszen attól kísérlet, hogy addig nézem, mint amennyit kitűztem előre. Ez ugye valószínűségszámításnál fontos. Na most a 100-ig 54 fej volt és 46 írás.
Ez volt akkor a konkrét valóság.
Fejnél 2x volt hogy 6szor egymás után jött. Írásnál viszont 2x volt hogy 7szer egymás után.

Még ide írom a valóságot, hogy milyen volt az egymásutánok megoszlása:
hányszor:fej – írás
1 6 7
2 2 7
3 5 2
4 3 0
5 1 1
6 2 0
7 0 2

Na most ott jön a tudomány, hogy ha erre bárki azt mondja, hogy na igen, de ha ezt elég sokszor ismétled meg, akkor végül ugyanaz lesz mindkettőre az eredmény. Arra azt mondom, hogy tuti nem fogom elég sokszor ismételni. És aki még egyszer se próbálta ki, az ne jöjjön azzal, hogy megmondja, hogy mi fog ki jönni elég sok után. Hiszen még ezt az egyet sem találta el
Na?

)
Amúgy, ha pisztolyt fognak a fejedhez, és dobálgatsz egy érmét és már kilencszer írás volt és azt mondják, hogy ha nem találod el a következőt, lelőnek, akkor mit fogsz mondani. Mert ugye 50%, tehát ugyanannyi az esély, így mindegy mit mondasz!